2010. február 5., péntek

"Álmos vagyok és mégsem alhatom... ébren vagyok és mégis álmodom."


Összevissza álmodtam. Az a baj, hogy tudom, hogy voltak tökjó részei de azokra nem emlékszem. Csak az érzésre... hogy jó volt.
Illetve volt egy rész amikor mindenki az osztályban volt... és rám vártak, mer elkéstem (egyébként azért mert esett az eső). Nagy banzáj volt. Egyszercsak megjelent egy színpad. Pupi felugrott és elkezdett gitározni meg énekelni valami számot amit én nem ismertem, de mindenki más igen és Pupesz azt mondta, hogy nagyon sokat jelent neki. De csak pár taktust tudott. Aztán megjelent valami öreg pasi, aki nagy sztár volt meg ez az ő száma és nagyon megdicsérte. Aztán Pupesz mondta,  hogy a végét meg el tudja dobolni. De a dob ilyen elektromos volt vagy mi a halál és nagyon fura hangja volt. De aztán jött még több zenész és körbe ugráltak minket (mindhármunkat o.O), hogy milyen tehetségesek vagyunk. És hiába mondtam, hogy ember, én semmit nem csináltam, rám se hederítettek. Végül jött egy srác, és elkezdte magyarázni, hogy ő tetoválómester és 2000 ftért megcsinálja nekem az új tetkómat.*-* Annyira boldog voltam....

Ja előtte meg együtt voltam exxel egy osztályteremben... o.O

Fejtegetésől annyit, hogy sztárok akarunk lenni. Ez egyértelmű. xD És, hogy tényleg nagyon szeretném már az eltervezett tetkómat a csípőmre. Csak momentán nagyon nincs rá pénzem.
Az utolsót kösz de nem akarom megfejteni... o.O

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése