2010. június 15., kedd
nineteen.
Bejegyezte: Csupi dátum: 10:582010. június 11., péntek
...Nem adhatok mást, csak mi lényegem...
Bejegyezte: Csupi dátum: 16:36Ki a tagadás ősi szelleme. -
Győztél felettem, mert az végzetem,
Hogy harcaimban bukjam szüntelen,
De új erővel felkeljek megint.
Te anyagot szültél, én tért nyerék,
Az élet mellett ott van a halál,
A boldogságnál a lehangolás,
A fénynél árnyék, kétség és remény. -
Ott állok, látod, hol te, mindenütt,
S ki így ösmérlek, még hódoljak-e?
Így a Madách tétel és Az ember tragédiája kapcsán eszembe jutott, mennyire bírtam Lucifert. xD
Már tudom melyik kötelezőt fogom újraolvasni a nyáron. ^^
"Már megtanultam élni nélküled."
Bejegyezte: Csupi dátum: 13:27Mostanában úgy érzem elindult bennem egy lezárási folyamat. Úgy látszik nem csak tudatosan, de tudat alatt is készülök az elszakadásra attól a környezettől amiben születésem óta élek. A még le nem zárt kapcsolataim mostanában álmaimban jönnek elő és úgy érzem, mintha ilyenkor pont is kerülne a dolgok végére. Barátságok, szerelmek, a legkülönbözőbb érzelmek.... igaz, véget értek, de nem voltam képes rendesen lezárni, csak besöpörtem őket a szőnyeg alá. Most éjjel újra megtalálnak és végre megtörténik bennem a feloldás is. Azt hiszem ennél jobb nem is lehetne...
Bár a ma éjjeli "elengedés" különösen is megrendített... Nem hittem volna, hogy még mindig ilyen élesen él bennem annak a srácnak az emléke. Minden érintés, illat, szó.... ennyire belém égett. Mintha csak tegnap történt volna...
Amúgy egy cinke énekel a gesztenyefán... ^^
2010. június 5., szombat
2010. június 3., csütörtök
Tóth Árpád - Elejtetted a napot
Bejegyezte: Csupi dátum: 15:15Fönn az arany nap sütött,
S lehunyt szemhéjaimon
Rózsaszínnel átütött.
Tüzesítette a fény,
S szemlehunyva a szokott
Utazásra vártam én,
Titokzatos tengeren -
Fekvőszékem útrakél,
S lázam sodrán ring velem
Fantázia-tájakig,
Ahol romló életem
Némely bús álma lakik:
Mindaz, ami sohse volt -
Így indultam ma is el,
Húnyt szemekkel, mint a holt,
És úgy hajlott rám a nap,
Mintha pilláimra a
Rózsaszínű parazsat
Mit még ott látott a szem
Isten-atyja kebelén,
S melyre szomjas szüntelen.
Telin, forrón, hirtelen
Rád gondoltam s arra, hogy
Messze vagy, és jaj nekem.
Felpattantak: a hegyek
Csúcsain már pirosan
Búsultak a fellegek.
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett,
Elejti már a napot,
S szívemben is csöndesen
Elhallgatnak a dalok.
2010. június 1., kedd
éjszakai üzemmód
Bejegyezte: Csupi dátum: 2:05 Oké, írtam ennek a cukipofi-jútúbtáncos-tökjófotós-Kaliforniábanélőkoreai Austin gyereknek miután visszajelölt fészbukon. xD De ilyen halál zagyvaságot, hogy bocsi hogy így ismeretlenül, de hát izé meg ígymegúgy meg olyan cute face-ed van. Ha elolvassa kajak hülyének fog nézni. Nem mintha nem lennék az, de akkoris. o.O
És aludni sem tudok... a szervezetem átrendezkedett a Csupi 3-ig meg 4-ig fenn van és délig alszik állapotra és mostmár nem bírom rákényszeríteni hogy aludjon így koraeste 2-kor. -.-' Pedig holnap 8-ra benn kell lennem a suliban. Meg fogok halni...
Rendeltem teszveszen fejhallgatót (nem miután azt álmodtam hogy KiBum lehányt a fejhallgatóban, még előtte xD)... Jöjjön már meeeeeeeeeeeg!! Annyira gyönyörű! *-*
Tegnap meg itt voltak a csajok és hoztak bort is pedig nem is mondtam hogy arra vágyom!^^ wííííííí. Fél órát gondolkodtunk Puppal a mormon szón. =D És már "B2ST-os hogy BB-ék hallgatnak B2ST-et"....jójó ez belsőpoén






