Jó néha sötétben a Holdat nézni,
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni, ha fáj, remegni, ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.
hosszan egy távoli csillagot igézni,
jó néha fázni, a semmin elmélázni,
tavaszi esőben olykor bőrig ázni,
tele szájjal enni, hangosan szeretni,
jó néha magamat csak úgy elnevetni,
sírni, ha fáj, remegni, ha félek,
olyan jó néha érezni, hogy élek.
(Anna and the Barbies)
Tavasz van. Bár a nap nagy részében morcosnak és elkeseredettnek érzetem magam, csapkodni és kiabálni lett volna kedvem és nem láttam szépnek a szépet... azért kinn mégis megmelengette a szívem a napsütés. =D Iszonyúan vártam már! Sütött a nap, kigombolt kabátban sétáltam és még virágillatot is éreztem! ( jó elismerem, csak eljöttem a virágbolt előtt. városi tyúk -.-")
Bár láthatnám már Ott is a tavaszt... bár sétálhatnék már a napsütésben Vele.
Úgy nézném ahogy pattannak a rügyek, hogy a vállamon a keze...
Ha most madár lennék...a világ végéig elszállnék.
Az ablakáig meg sem állnék...





0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése