I will become a tree behind you silently... Oh my friend(s)!

Come on! Hold my hand and let’s go, let’s look for a lost dream again
Let’s fly together, brush up dusts, let’s go together, a person next to you as well
We can’t see an end but future is bright, there are many chances because we are young
Let’s love each other, scream louder, FREEDOM!

Egy évvel ezelőtt. Hárman egy koncerten, valentin-napon, részegen.... táncoltunk, visítoztunk és először igazán hárman voltunk. Akkor este szép volt az élet. És azóta töretlenül az. Még ha nyálasan hangzik is, de: Nagyonnagyon szeretem a barátaimat. <3

További híreink:

Nagy az öröm. Itt van, fogom, érzem... működik. Gyönyörű, csillog-villog... én meg szerelmes vagyok. Majd holnap jól le is fotózgatom, hogy rakhassak fel képet.
Tegnap( vagyis már tegnapelőtt) egyébként sikeresen lenyelvvizsgázódtam. Úgy néz ki a szóbeli már megvan. Merthogy a magnóval együtt kell 60%-nak lennie. Nyüves 3 pontom meg csak van magnóból. xD A pasi egyébként jófej volt... nagyon vigyorgott én meg nem bírtam másra gondolni, mint hogy a dekoltázsom most tuti beleszámít a pontjaimba. xD

Amúgy elég ciki volt mert, valamiért voltam olyan hülye hogy a bemelegítő beszélgetésben megjegyeztem, hogy kicsit gitározok is (persze ez túlzás, mert nem tudok, de mindegy). Erre mondta, hogy ő is. Miket szoktam játszani.... mondom hát ázsiai számokat próbálok megtanulni... meg beatles. Ami igaz is hogy a kedvenc számom amit valaha megtanultam az beatles. Na de rákérdezett hogy melyik számokat tudom. Nekem meg az istennek nem jutott eszembe a címe. Tuti azt hitte csak kamuzok.... -.- 
Meg egy csomószor nem hagyott szóhoz jutni..aztán lehúzta a kommunikációs készség pontjaimat. Csessze meg.

Képnél ahogy kértem a közlekedést húztam. (emberek nézegették a menetrendeket a mávnál) Szóval köszönöm univerzum, hogy megint meghallgattál. ^^
Szitunál síbalesetem volt, a vizsgáztató volt az orvosom. A röntgent vizsgálgatva közölte hogy húú ez komoly és meg kell műteni. De én nem akartam maradni mert vártak otthon a GYEREKEIM. xD A végén felajánlotta hogy ad fájdalomcsillapítót, bár ezt elvileg nekem kellett volna kérnem. De én elvoltam foglalva azzal hogy jól alakítsam az aggódó anyukát, komolyan szinte láttam magamelőtt a síró pöttömöket. Aztán el kellett volna kérnem a röntgen felvételt, de azt mondta, hogy nem adhatja ki, ez a kórházi szabályzat. Itt nyilván azt várta volna, hogy leállok vitázni vele, de simán leokéztam. Ha nem hát nem. =D

Este aztán megjelentünk imádott iskolám csodás farsangi bálján. Sajnos nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy amit tavaly mi szerveztünk mennyivel jobb volt. Ez van. Sorry.
Az est fénypontjaként Levente másodszor is megkapta ami járt neki. A szalagavatóra ugyanis nem emlékezett. Remélem még most is lilák a golyói. Legalább már tudja, hogy nekem nem érdemes beszólni. És az hogy részeg volt nem mentség...

Tegnap Csicsiéknél boszitanya volt. Egyre jobban megszeretem ezt az egészet és már alig várom a következőt.^^ Bár amúgy is tele vagyok mostanában energiával, úgy érzem ez most még inkább feltöltött. Sajnos az utolsó két meditáció előtt el kellett jönnöm, mert jött a szerelő belőni a netem, de azért így is nagyon jó volt. Rájöttem, hogy még mindig nagyon sok tüske van bennem... rengeteg elfojtott indulat és mind egyetlen dologtól eredeztethető. Nem könnyű szembenézni vele és megbocsátani, de jó úton haladok úgy érzem. El fogom engedni a fájdalmat... =)

Felfedeztem, hogy a mozillára lehet sablont választani. =D wuuu. Fél órája ezzel matatok. Találtam epreset! <3
Meg rendet kéne rakni és porszívózni mert jönnek este a csajok. Ünnepelünk!^^ Szóval ideje felállnom a gépecském elől.... =D

 

"A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos, hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek."

(Müller Péter)