2010. április 26., hétfő

most múlik pontosan

Most múlik pontosan,
Engedem, hadd menjen,
Szaladjon kifelé belőlem.

Azért az jó, hogy meg tudjuk beszélni a legbizarrabb, legelvontabb, legbonyolultabb dolgokat is. Amin más csak tátog és nem érti. Azaz előbb veszélyes idiótának és/vagy csendes elmeháborodottnak és/vagy őrültszektásnak néz minket ha meghallja. Naaa szóval a lényeg, hogy meg lehet beszélni asszem, még ha a vélemény különbözik is.. és hát maradunk együtt természetesen. <3
Vicces egyébként, hogy az előző "igaz barátságomban" ha felmerült ilyen horderejű probléma, illetve nézeteltérés, akkor a gép rögtön kiírta hogy :  system error. :D

Hachival fagyiztunk (Meg előtte még ajándékot néztünk ofő bácsinak a városban. A gravírozó bótban eskü előre röhögött a pasi ahogy beléptem... már ismer karácsonyról xD ). Sütött a nap és hápogtak a kacsák. Idillikus győri délután a rába-parton... ez azért hiányozni fog. Nem kicsit. Meg most úgy rádöbbentem, hogy mindennek vége. Komoly bajok lesznek itt a ballagáson. A sminkemmel legalábbis tutira. Már az énekpróbán is majdnem elbőgtem magam... hajaj.


Emberek között, akik egyszer szerették egymást, s aztán elmentek egymástól, marad valamilyen kegyetlen, minden írott szerződésnél és ünnepélyes eskünél keményebb kötés, mely ellen nem tudnak vétkezni, akkor sem, ha akarnak.
(Márai Sándor)

A mai nap továbbá arról nevezetes, hogy ma lennénk exxel 2 évesek. Lassan fél év után nem kéne ezt számon tartani mi? De igazából minden 26-án eszembe jut még... Pedig hol van már az a nagy szerelem? A Holdban... se. De az emlékek, a ragaszkodás, a kötődés... áhh... És merte azt állítani valaki, hogy én nem is szerettem exet (bazz nemtudom miért így nevezem... tökgáz)! Ha tudná mennyire... És most estére jöttem csak rá mennyire meggyűrt ennek a napnak a jelentősége. És mennyire hiányzik nekem... hogy rám nézzen és ne átnézzen rajtam, hogy beszéljen hozzám és része legyen az életemnek. Ez persze a legönzőbb dolog amit a szakító fél "kérhet"... egyrészt... másrészt semmi jó nem származna belőle.... harmadrészt pedig leszarja a fejem és éli az életét. Meg én is az enyémet. Jól van ez így. Csak néha eszembe jut. Meg hogy nem így kellett volna befejezni. De most már bizony ez van. Akkor kellett volna meggondolni.
Ironikus módon, bár egymás melletti osztályban vagyunk, de néha hetekig nem is látom, most mégis mindenhol belebotlottam....Ez már csak ilyen dolog. Murphy meg a jó öreg törvényei.

...

Amúgy ma hazajött a nagybátyám meg a nagynéném Németországból. Majd három hónap a germánoknál. Hőőősök. xD De most mindenki alszik itthon. 11-kor! Ilyet sem láttam még az elmúlt két évben mióta itt tanyázom. Néma csend honol a lakásban ilyen korai órán... Csak én üvöltetem a Pupi KANdisznóját. =D

JIGGY JIGGY JIGGY JIGGY GETTING GETTING JIGGY JIGGY!!!
Holhagytam az agyam már megint? xD
  
 És ma matekoztam is. Készülök az érettségire. Bár ez lássuk be, elég viccesen hangzik az én számból. ^^ Ésésés ma berakták nagyikám új protkóját. De úgy néz ki legalább 3 számmal nagyobb mint a szája. És én... én esküszöm igyekszem nem nevetni. De kevés ilyen mókás látvánnyal találkoztam az utóbbi időben. ^^" Mint a I'm cyborg, but that's ok-ban a csaj az extra fogsorával... csak mondjuk azt emeljük négyzetre (mondom én hogy ma matekoztam). xD Még jó hogy nem veszi a szívére a dolgot. Meg hogy a Tomival fél órát nevetgéltünk rajta.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése